Küldetésnyilatkozat

A Civil Vállalkozások célja elősegíteni a társadalmi tőke építését a filantróp tevékenységek, a kultúra, a közügyek intézése és az üzleti élet területén. Hitvallásunk szerint a társadalmi hálózatok értékkel bírnak, és a közösségi kapcsolatok hatással vannak az egyének és csoportok produktivitására. A Civil Vállalkozások társadalmi hálózatok létrehozására törekszik a közösség kiaknázatlan erőforrásainak megfelelő helyre való becsatornázása érdekében.

A Civil Vállalkozások fő programja a Senior Mentor Program, amelyben 55 év felettiek vesznek részt, hogy – mint mentorok és oktatók – az olvasás elsajátításában segítsenek azoknak az általános iskolás diákoknak, akiknek ez gondot jelent.

A társadalmi tőke elmélet

A Civil Vállalkozások közhasznú tevékenysége keretében elősegíti a társadalmi tőke építését a filantróp tevékenységek, a kultúra és a közügyek intézése területén. A társadalmi tőke elmélet (social capital theory) szerint a közösségi kapcsolatok értékkel bírnak. Ahogyan a fizikai tőke (az anyagi javak) és a humán tőke (az emberek képzettsége) hozzájárul mind az egyéni mind a kollektív produktivitáshoz, úgy a társadalmi kapcsolatok is hatással vannak az egyének és csoportok produktivitására.

Amíg a fizikai tőke: fizikai tárgyakra és a humán tőke: egyének tulajdonságaira vonatkozik, a társadalmi tőke: egyének közötti kapcsolatokra vonatkozik, azaz a társadalmi hálózatok és a reciprocitás és megbízhatóság normáira, amelyek belőlük származnak. Ebben az értelemben a társadalmi tőke szorosan kapcsolódik ahhoz, amit „polgári erénynek” hívunk. A különbség annyi, hogy a társadalmi tőke rámutat a tényre: a polgári erény akkor a legerősebb, ha kölcsönös társadalmi kapcsolatok sűrű hálózatában helyezkedik el. Sok erényes, de egymástól elszigetelt egyénnel rendelkező társadalom nem feltétlenül gazdag társadalmi tőkében.

A társadalmi tőkének van egyéni és közösségi oldala. Az egyénnek kapcsolataiból előnye származik. Könnyebben találhat munkát, számíthat mások segítségére és társaságára. Ugyanakkor a társadalmi tőke hatással van a szélesebb közösségre is, a társadalmi kapcsolatoknak nem minden ára és előnye marad a kapcsolatot létrehozó egyénnél. Egy sok kapcsolattal rendelkező egyén egy rossz társadalmi kötelékekkel rendelkező társadalomban kevésbé produktív, mint egy sok kapcsolattal rendelkező egyén egy jó társadalmi kötelékekkel rendelkező társadalomban. És még egy kevés kapcsolattal rendelkező egyénnek is több előnye származik abból, ha egy jó társadalmi kötelékekkel rendelkező társadalomban él. Ha egy környéken azért alacsony a bűnözés, mert a szomszédok figyelnek a másik háza táján történő gyanús dolgokra, akkor az egyénnek akkor is előnye származik ebből, ha személy szerint ő sohasem tesz így.

A reciprocitás lehet különös (specific reciprocity), – akár egy csere – én segítek neked ebben, te pedig segítesz nekem másvalamiben. Másodszor, általánossá vált reciprocitásról (generalized reciprocity) is beszélhetünk. „Jó tett helyében jót várj!” a nélkül segítek valakin, hogy tettemért cserébe bármit is várnék tőle. Azonban tettem mögött az a meggyőződés áll: valaki rajtam is segíteni fog, ha szükségem lesz rá. A társadalom, amelyet az általánossá vált reciprocitás jellemez sokkal hatékonyabb, mint egy bizalmatlansággal teli társadalom, ahogyan a pénzhasználat is sokkal hatékonyabb a cserekereskedelemnél. Sokkal több előnyünk származik belőle, ha nem kell minden segítséget azonnal meghálálnunk. A megbízhatóság hallatlan nagy lendületet adhat a társadalmi életnek.

A sűrű társadalmi kötelékek kialakítják azokat a módszereket (associated norms of reciprocity), amivel az egyének megbízhatóságát biztosítani lehet. Ilyen a jó hírnév megtartásának és a rossz pletykák elkerülésének a fontossága egy közösségben. A közösségek és a reciprocitással járó normák áltálába véve jó a közösség tagjainak, de a társadalmi tőke hatása nem mindig pozitív. Egy terroristát baráti kapcsolatai segíthetnek, hogy véghez vigyen egy terrorakciót. A politika felhasználhatja a társadalmi tőkét, hogy végső soron a társadalom ellen tegyen, ugyanúgy ahogyan a tőke bármilyen más formája. Kérdés: Hogyan lehet a társadalmi tőke pozitívumait – kölcsönös támogatás, együttműködés, bizalom, intézményi hatékonyság – maximalizálni és a negatívumait – szektarianizmus, etnocentrikusság, korrupció – minimalizálni?

A társadalmi tőke két dimenziója emelhető ki: az áthidaló társadalmi tőke (bridging social capital) és a bilincselő társadalmi tőke (bonding social capital). A bilincselő társadalmi tőke, befelé tekintő, megerősíti a homogén csoportok azonosságtudatát és egymás iránt érzett szolidaritását. Az áthidaló társadalmi tőke ellenben, kifelé tekintő, kapcsolatot biztosít a különböző társadalmi szinteken élő emberek között. Munkahely kereséskor vagy akár politikai szövetségek megkötésekor a „gyenge” kötelékek (weak ties), amelyek távoli ismerősökhöz vezetnek, akik különböző körökben mozognak, sokkal értékesebbek lehetnek, mint az „erős” kötelékek (strong ties), amelyek hozzánk hasonló helyzetű emberekhez vezetnek. A bilincselő társadalmi tőke az „elhaladásra”, az áthidaló társadalmi tőke az „előrejutásra” jó. A bilincselő társadalmi tőke erős csoporton beüli lojalitást teremt, ezért könnyen gyűlöletet szíthat a kívülállókkal szemben. Így ennél a társadalmi tőkénél több negatív hatás figyelhető meg. Mindazonáltal, sok más körülmény között a társadalmi tőke két dimenziójának erős pozitív hatása lehet a társadalomra. A bilincselés és áthidalás nem „vagy-vagy” kategóriák, inkább „többé-kevésbé” dimenziók, amelyek mentén meg tudjuk különböztetni a társadalmi tőke különböző fajtáit.

A társadalmi tőke az állampolgárokat a kollektív problémák könnyebb és gyorsabb megoldására teszi képessé. Ahol az emberek bíznak egymásban és megbízhatóak, a mindennapi üzlet kevésbé költséges. Nem kell sem időt, sem energiát arra fordítani, hogy a másik betartsa a szavát. Hozzájárul a gazdasági prosperitáshoz, de annak nem alapfeltétele. Még az emberek egészségére, közérzetére és boldogságára is kihatással van. Az adócsalás is alacsonyabb azokon a helyeken, ahol magas a társadalmi tőke. A demokratikus intézmények hatékony működését is segíti. A példákat még hosszan sorolhatnánk…

[forrás: Robert D. Putnam: Bowling alone: the collapse and revival of American community, (2000) SIMON & SCHUSTER]